Már nem ugyanaz

Ez már nem ugyanaz a kéz,
az a száj az a szem.
Már nem vagy te sem ugyanaz,
ahogyan én sem.
Már nem vagyunk azok,
akik régen voltunk együtt,
Már nem vagyok és nem vagy ott mindenütt ,
a fejemben.
Már nem csillogok
és nem csillogsz a szememben, 
mint a gyémánt.
Elhalkult köztünk a szerelem némán.
Csak fekszünk a sötétben,
 két test egymás mellett.
Ez az utolsó éjszaka,
már nem kellett - volna.
Mert tudjuk, már nincsen holnap,
se holnapután.
Nincsenek hétköznapok,
 csak ez a pár lopott óra csupán.
Az normális, hogy köszönünk egymásnak,
ha nem látnak.
Úgy teszünk, mint akik egymást tekintik barátnak.
Közben sír a szív a szem a lélek,
hogy egymás nélkül élnek.