Kopogó szemű falevelek

Elképzeltem milyen lenne az életünk,
ha falevélnek születünk.
Egymás mellé, egy faágon.

Mi lennénk a kopogó szemű falevelek.
Akik várják egymás mellett a szelet.
Mert ha jön a szél,a két levél test-beszél.

Arcomon a piros-sárga,
akárcsak az Ősz lába kopogtat.
S karjában életet ropogtat.
Erős a szél,kapaszkodik a falevél a faágba.
Egy utolsó tekintetet hordoz magába',
Majd elmegy a fuvallattal,utolsó útjára.