Nem bánom

Nem bánom,
ha újra fájni fog,
az a mindent elsöprő szerelem.

Ha a menny' kapujában
nem lesz kegyelem.
Ha a pokolban kapom majd meg
mindennapi kenyerem.

De kell az a tűz és kell az a láng.
Kell nekem az,
hogy vértől piroslik a szánk.

Nem bánom,
ha földre kényszeríted elveim.
Ha van miért,
átlépek a múlt sérelmein.

S ha nem kellek, majd magadból űzz el.
De én akkor is maradok.
Mert égni akarok
és lángolni a tűzzel.