Spirit

Őszintén Hálás vagyok

Annyi ember megfordul az életemben.
Némelyik hosszabb, némelyik rövidebb
ideig marad és kísér az úton, majd elválik.
Mindegyik mást ad és mindegyik mást vesz el.
És még az is ad valamit, akiről azt gondolnám csak elvett.
Majd később rájövök, mit, kinek köszönhetek,
ami elvezetett oda, hogy
megtaláljam a tiszta, puszta-lényem.

A lelkem. Önmagam.Az egyensúlyt.

A sötétben a fényt, a fényben a sötétet.
De már inkább a jót látni és nem a rosszat,
vagy legalább nem keresni.

Nem ítélni és elítélni.
Az utcán az arcokat nézni,
de nem nevetni..inkább mosolyogni.

De leginkább látni.

A világ bennem van.

A boldogságot örök életünkben keressük
vagy inkább hajszoljuk.
Mindent elültetünk, de számot nem vetünk.
Pedig érdemes.
Van az, amikor az úton egy ideig egyedül
kell sétálni.
Amikor le kell aratni ami termett,
feldolgozni aztán a saját javunkra forgatni.
Majd a jutalomból építkezni
de mégis lerombolni azt, ami eddig gátolt.

Boldognak lenni leírhatatlan érzés.