Szül(et)ni szerelmet

Szerelem ez, mely szívemben lappang?
S a jelenléted hiányától - pang,
mint dohányos tüdőm, mikor nem kap nikotint.
És eljön az a szint, amikor már nem látod a színt,
mert minden ködös, a füsttől.
A hétkönapjaink szürkék voltak, mert csillogtak az ezüsttől,
de valamiért mégsem volt jó,mégsem kellett..
S harag után csak harag gerjedt, erőszak meg erőszakot szült.
S a kapcsolat, mielőtt megszületett volna, 
elvetélt.
Mert mindkettőnk a másik mellett elbeszélt,de nem a másiknak,
inkább már másoknak.
Talán nem kellett világra jönnie,csak megfogannia,
S nem emelkednie, csak zuhannia.
De hit nélkül, repülni is problematika,
mindhiába, az aeordinamika.
Nem lesz itt se ezüst, se arany karika az ujjon,
esetleg a nyakad körül.
Mert már csak annak is örül,ha egy percre láthat.. álmában.
Egyedül az ágyában,könnye csordul magányában,
hogy még mindig vajúdik,
jusson már el a szer-elem az alagútig.
Próbálná a szerelmet megszülni,
S ha halott is, szeretne már megkönnyebbülni.

És nem-mar/adni, gond-terhes.